TÍZ fontos idézet az önértékelésről egy mély gondolkodású családterapeutától:
Az önértékelés önmagunkról alkotott képet és érzést jelent és a viselkedésünkön látszik legjobban.
A magas önértékelésű emberekből becsületesség, őszinteség, felelősség, együttérzés, szeretet és kompetencia árad. Bizalmat és remény sugároznak.
Ha jó érzéseim vannak magammal kapcsolatban, akkor méltóság, erő és szeretet állapotában találkozom az élet kihívásaival.
Az alacsony önértékelésű emberek abban a hitben léteznek, hogy a többiek sokszor lenézik, becsapják, eltapossák őket. Ha kudarcot élnek át legtöbbször magukat hibáztatják.
Aki lebecsüli, korlátozza, útálja önmagát, élet-energiái szétszóródnak, elporladnak. Tehetetlenül, szorongva fogadja az élet fordulatait, felváltva szolgának, vagy zsarnoknak érzi magát. Másokat tart felelősnek állapotáért.
A gyermek önértékelése az első 5-6 évben szinte kizárólag a családon múlik. A szülő minden szava, arckifejezése, gesztusa, cselekedete számít.
Az értékesség érzése olyan légkörben virágzik, növekszik, ahol tiszteletben tartják az egyéni különbségeket, nyíltan kimutatják a szeretetet, s a hibákat arra használják, hogy tanuljanak belőlük.
A problémás családok gyermekei gyakran érzik értéktelennek magukat, mert nem tiszta körülöttük a kommunikáció, a szabályok merevek – vagy nincsenek -, hibáikért büntetést szenvednek és nem kapnak alkalmat a felelősségvállalásra.
De mivel az alacsony önértékelés TANULT dolog, ezért le lehet szokni róla. Erre az újratanulásra egészen életünk végéig van lehetőségünk.
Mindig van rá remény és lehetőség, hogy életünk megváltozzon. Azon múlik, hogy mennyire vagyunk állhatatosak abban, hogy a saját utunkat megtaláljuk és megszeressük.