HOGYAN SEGÍT A MEDIÁCIÓ VÁLÁSI HELYZETBEN?
Egy jogász-közvetítő szemével…
Jancseczné dr. Kuczik Vera
Előzmények:
A szülők egymással válófélben vannak, van egy hétéves és egy ötéves kislányuk. Az eljáró családjogi bíró ügyüket bírósági közvetítő elé utalja, mert úgy látja, hogy a felek a szülői felügyeleti jog kérdésében egymással meg tudnának állapodni.
A felek a mediációs eljárásban találkoznak. A férj hónapokkal ezelőtt elköltözött a szüleihez vidékre. A viszony feszült kettejük között. Az apa hazaköltözni nem kíván, de a gyermekeit többet szeretné látni, számára a mediáció annak a lehetősége, hogy megértesse a volt feleségével, több kapcsolattartásra lenne szüksége.
Az eljárás során az anya nagyon karakánul viselkedik, határozott elképzelései vannak, válási szándéka egyértelmű. Az apa megbántva érzi magát, amiért a felesége az elköltözését követően a zárat azonnal
lecseréltette, de nem akar erről beszélni. A felek egyöntetűen jelentik ki, hogy a házasság megromlásához vezető okokat nem kívánják feltárni, nem szeretnének a múltban vájkálni, csak a gyermekeik érdekeit nézik.
A megszakítás nélküli időben mindkét fél előadja, hogy hogyan látja a jelenlegi helyzetet, min szeretne változtatni.
Az anya rendezni kívánja a kapcsolattartást, kijelenti, hogy a gyermektartásdíj tekintetében nincs vita közöttük. Az apa a jelenlegihez képest több időt szeretne a lányaival tölteni, a gyermektartásdíj mértékét elfogadja.
Az eljáró mediátor is úgy látja, illetve a felek is úgy nyilatkoznak, hogy van közöttük működő kommunikáció, képesek arra, hogy a gyermekekről tárgyilagosan információt cseréljenek, az ő érdekeiket nézve, róluk higgadtan egymás számára tájékoztatást nyújtsanak, iskolán, óvodán kívüli elfoglaltságaikat egyeztessék.
Út a megegyezéshez (részletek kidolgozása):
A mediátor előtt a szülők megállapodnak abban, hogy a szülői felügyeleti jogot gyermekeik vonatkozásában közösen gyakorolják.
Az apa jelenleg a folyamatos kapcsolattartás keretében kéthetente minden páros héten péntek du. 16 órától vasárnap este 18 óráig tarthatja a kapcsolatot a lányaival, illetve páratlan héten csütörtökön 16 órától este 19 óráig. Az apa előadja, hogy többet szeretne a lányokkal lenni és a páratlan heteken, mivel messze laknak egymástól, szeretné, ha nemcsak a játszótéren találkozhatnának pár órát, hanem haza vihetné őket a szüleihez és ott is alhatnának.
Az anya is elismeri, hogy a lányoknak szükségük van az apjukra, az apai mintára, az apai gondoskodásra. Mindezek alapján a felek egyezséget kötnek és a kapcsolattartást akként módosítják, hogy az apa kéthetente minden páros héten csütörtök du. 16 -tól (óvodából, iskolából történő elvitellel) hétfő reggel 8 óráig (óvodába, iskolába vitelig), páratlan héten minden szerda 16 órától (óvodából, iskolából történő elvitellel) csütörtök este 19 óráig (az állandó lakóhelyre történő visszavitellel) jogosult a kapcsolattartásra.
A szülők mindezek mellett megállapodnak abban is, hogy az apa jogosult a fentieken túl időszakos nem felügyelt kapcsolattartásra:
Karácsonykor páros évben december 24 -én, páratlan évben december 25 -én illeti meg az apát a gyermekekkel való és elvitellel gyakorolható kapcsolattartás reggel 9 órától este 20 óráig. Az apa köteles a gyermekeket az állandó lakóhelyükön a kapcsolattartás kezdő időpontjában felvenni és oda a záró időpontban visszavinni.
A kettős ünnepek (Húsvét, Pünkösd) második napján reggel 9 órától este 20 óráig illeti meg az apát a kapcsolattartás. Az apa köteles a gyermekeket az állandó lakóhelyén a kapcsolattartás kezdő időpontjában felvenni és oda a záró időpontban visszavinni.
A nyári szünetek megosztásában a szülők vállalnak megállapodni írásban minden év március 15 -ig úgy, hogy két hét folyamatos kapcsolattartás mind az anyát, mind az apát megilleti.
Az apa javaslatára az anyával megállapodnak abban is, hogy mindkettőjüket megilleti a telefonos kapcsolattartás lehetősége abban az időszakban, amikor gyermekeik a másik szülőnél tartózkodnak. (reggel 8.00 és 20.00 óra között).
A kapcsolattartást akadályozó – hirtelen bekövetkező, előre nem tervezhető – rendkívüli körülményekről a szülők késedelem nélkül kötelesek tájékoztatni a másikat az elérhető leggyorsabb kommunikációs eszköz igénybevételével.
A mediátor az egyezséget írásba foglalja, a felek és a mediátor aláírják, létrejön a megállapodás.
Összegzés:
Összességében elmondható, hogy ahhoz, hogy a mediációs eljárásban létrejöjjön az egyezség, szükség van a felek érett gondolkodására, empátiájára, a gyermekek érdekeit mindenek fölé helyező szeretetükre.
A mediációban sem a belenyugvás a másik akaratába, sem a saját érdekérvényesítés mértéke nem lehet irányadó, mert az senkinek sem jó, ha vesztesnek érzi magát egy ilyen helyzetben. A mediáció feladata és egyben lehetősége is éppen az, hogy mindkét fél komolyan vegye: ők mindketten szülei továbbra is gyermekeknek, s ezt a szülői felelősséget akkor is csak együtt gyakorolhatják, ha külön háztartásban élnek. Mert akkor közülük nem az egyik győz, hanem maga a gyermek – aki egyébként a legnagyobb vesztese ennek a helyzetnek. A gyermek érdeke minden esetben az, hogy a szülők a lehetőségekhez képest beszélő viszonyban legyenek egymással, a sérelmeken túllépve személyeskedés nélkül tárgyilagosan tudjanak a gyermekről egyeztetni. Ez sokszor nem kis feladat, de nem is lehetetlen.
Ahhoz, hogy a jövőben jó kommunikáció és kölcsönösség lehessen az elvált szülők között, a mediációs eljárás során kötött egyezség remek kiindulási pont, hiszen ezzel már bizonyították, hogy képesek az együttműködésre.
2021.